A minap egy kedves ismerősöm (Bálint) és kisöccse között hangzott el a párbeszéd, amiből én most bátorkodtam kiemelni egy rövidke részletet. Nos, kedves olvasóim, ezt szűrte le a „kiskorú”, a népszerű kereskedelmi csatorna, fő műsoridőben sugárzott valóságshowja láttán. Nem árulok zsákbamacskát, valószínűleg már mindenki tudja, hogy a Való Világról beszélek.

Lassan már egy hónap telt el azóta, hogy a VV negyedik szériájának első lakói, átlépték a „villa” küszöbét. Nem titkolom (ahogy egyesek régen a Dallast:D), hogy ha tehetem, minden este figyelemmel kísérem a játékosok napjairól készült összefoglalót, és közben általában egyszerre nevetek és sírok, egyetértek és megbotránkozok. Ahogy ülök a tv előtt és tátott szájjal követem az eseményeket (mert erre sajnos nincs jobb szó), végig azon töprengek, hogy vajon mi késztette ezt a 14 elvetemült embert arra, hogy részt vegyen ebben a színjátékban...jó, persze a csábító nyereményeket és a győzelemmel járó „celebséget” leszámítva?! Nem tudom. A válaszra, azóta sem sikerült rájönnöm. 14 ember, fiúk-lányok vegyesen, nagyon különböző családi és anyagi háttér, végzettség, munkakör, és egyáltalán 14 teljesen különböző életstílust folytató karakter. Hogy tudnak így együtt élni? Valódi együttélésnek minősül-e ez? Vagy inkább csak egy eljátszott szerep nekünk, nézőknek? Nos, bárhogy is van, a stáb, tudatosan választotta azokat a személyiségeket, akik a műsor során állandó konfliktust gerjesztenek, manipulálnak vagy éppen manipulálhatók, akik között szerelmek szövődhetnek, és akik féltékenyek, vagy akik csak csendben, egy sarokból figyelik a többiek ármánykodását, és közben próbálnak teljesen észrevétlenek maradni. Ezek természetesen szerepek, amiket külsőhöz, habitushoz lehet társítani, hogy a televízió képernyőjén keresztül, a kényelmes fotelünkben ülve azt érezzük, hogy, ha valaki kiesik a körből, akkor egy színfolttal szürkébb lesz a „való világ”. Talán ezen van a hangsúly. Hiszen az életben, a való világban is különböző személyiségekkel találkozunk, nem szeretünk mindenkit, ahogy minket sem szerethet mindenki. Vannak szerelmeink, a szerelmekből konfliktus helyzetek és ez az egész egy mókuskerékként ismétlődik, amiből kiszállni, csak a végső játszmában lehet, ha valaki „ott fent” úgy dönt, hogy a legtöbb szavazattal, minket von ki az élet játékából.

Szóval, egy szó, mint száz, a műsor készítői, minden bizonnyal a valóságot próbálják tükrözni, azt, hogy mi történik, ha eltérő karaktereket összepárosítunk, és egymás mellé költöztetjük őket egy időre. Mi, nézők pedig, bepillantást nyerhetünk a hétköznapi jelleget színlelő életükbe, mintha csak a szomszédunk ablakán keresztül leskelődnénk. Ez kétségkívül sok érdekességet, izgalmat, néha talán felháborodást is kelthet. Én kíváncsian várom, hogy a játék során kiből milyen indulatok szabadulnak fel és ezeknek mi lesz a következménye, hogy Éva, Anikó, vagy éppen Olivér mit tartogat még a publikumnak?!

Folytatom…